2014-re az amerikaiak és NATO-szövetségeseik kivonulhatnak Afganisztánból. A múlt heti kabuli nemzetközi konferencián eldöntötték, hogy már 2011-ben megkezdődhet a csapatok fokozatos kivonása.
Az Egyesült Államok 2001-ben – az ENSZ felhatalmazásával és támogatásával, a New York-i ikertornyokat ért terrortámadás nyomán – háborút indított Afganisztánban, hogy megtörje a tálibok hatalmát és elfogja Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét. Bin Laden azóta sincs meg, a tálibok pedig jelek szerint új erőre kapnak. Így aztán a többéves küzdelem egyre kevésbé tűnik sikeresnek, mind több a kétség, a kritikus vélemény az Egyesült Államokban is. A helyzetet bonyolítja, hogy növekvő hazai nyomás nehezedik az új brit kormányra is a csapatkivonás meggyorsítása érdekében. Ezt táplálja az is, hogy a nemzetközi erők által támogatott kabuli kormányzatot, legfelső vezetését korruptnak tartják. Katonai elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a nemzetközi erők képesek kiszorítani a tálibokat az ország bizonyos körzeteiből, a nyugalom többnyire csak átmeneti ezeken a vidékeken is, mert a felkelők újra és újra „magukhoz térnek”. A terrormerényletek mind gyakoribbak. A tálibok vezetője, Omar molla arra szólította fel harcosait, hogy válogatás nélkül gyilkoljanak meg minden polgári személyt, aki a kabuli kormányhoz vagy az afganisztáni ENSZ-erőkhöz tartozik. Az amerikai katonai vezetés számára a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az afgán hadsereg nemigen tudja átvenni és önállóan megtartani a nemzetközi erők által ellenőrzött területeket. Az úgynevezett „kabuli folyamat” sorsa kezd kísértetiesen hasonlítani a „vietnamizálás”-ra. 1973-ban, amikor megkezdődött az amerikai csapatok kivonása Dél-Viet nam ból, az Egyesült Államok átadta a hadszínteret a dél-vietnami erőknek, ezt nevezték „vietnamizálás”-nak, amely teljes kudarcot vallott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
