Bizonytalanság övezi a magyar miniszterelnök e hónap második felére tervezett moszkvai útját. A bejelentéssel ellentétben a héten nem ment az orosz fővárosba Fellegi Tamás miniszter, hogy előkészítse az Orbán-vizitet.
Meghívója, Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes, aki egyben a Gazprom igazgatótanácsának elnöke, elhalasztotta a tárgyalást. Egyes források szerint ebben szerepet játszhatott, hogy a különadók két Gazprom-érdekeltségű céget is sújtanak Magyarországon. Ennél azonban még fontosabb: Fellegi nem vitte volna magával a megoldást az energiaügyekben. A Vasárnapi Hírek értesülése szerint Moszkva értetlenkedve figyeli a legkülönbözőbb ügyekben szüntelenül felbukkanó magyar ötletparádékat, majd azok cáfolatát. Helyettük konkrét, kidolgozott magyar javaslatokat várnak. Sz, Bíró Zoltán Oroszország-szakértő úgy véli, hogy az egyik leglényegesebb ügy a Szurgutnyeftyegaz MOL-beli 21 százalékos részesedésének sorsa. A 2009- es orosz vásárlás tényét ugyanis egyelőre a magyar fél – különböző hivatkozásokkal – nem hajlandó a részvénykönyvbe bejegyezni. Itt két forgatókönyv képzelhető el. Egyrészt, továbbra se lehet kizárni – bár ennek esélye felettébb kicsi –, hogy a MOL vezetése mégis csak kiegyezik az orosz olajcéggel és elfogadja a kialakult helyzetet. Moszkva a napokban az EU energetikai biztosától kért segítséget az ügyben. A másik lehetőség, hogy Moszkvát sikerül a részvénycsomag eladására bírni. Kérdés: miért is kellene 450-500 milliárd forintot áldozni erre, Magyarország stratégiai érdekei ugyanis nem feltétlenül esnek egybe a MOL érdekeivel. Felvetődött, hogy az MVM állná a számlát, de ezt gyorsan cáfolták. Sz. Bíró Zoltán szerint az azonban több mint valószínű, hogy a 21 százalékos pakettért nem csak annak piaci árát kell megadni, de még valamit föl kell ajánlani, hogy az üzlet Moszkva számára is vonzó legyen. Ez lehet a paksi erőmű újabb blokkjának esetleges megépítése. Ám Sz. Bíró szerint orosz kompromisszumkészségre lesz szükség még egy stratégiai ügy rendezésében. A Gazprom hosszú távú gázszállítási szerződése 2014-ben lejár és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen árformuláról tud Budapest az új megállapodásban megegyezni. Ez olyan jelentőségű ügy, amely minden mást meg kell, hogy előzzön. Továbbra is napirenden van a Déli Áramlat. Az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban radikális fordulatot tett: a korábbi elutasítással szemben immár támogatja a projektet. Egyelőre kérdéses e terv megvalósítása, részben az európai gázkereslet visszaesése, részben pedig az év elején bekövetkezett ukrajnai politikai változások miatt, mondta Sz. Bíró. Szerinte Moszkva addig biztosan nem kezd drága tengeralatti vezetékfektetésbe, amíg nem látja az európai gázpiac jelentős és tartós bővülését. És még ha mindez be is következnék, előbb próbálja meg az ukrán útvonal szabaddá tételét, minthogy drágán új vezetéket telepítsen. Ha azonban mégis csak megépülne a Déli Áramlat, akkor Magyarország érdeke, hogy a területén haladjon. Ha a vezeték megépül, az valószínűleg azzal a következménnyel járna, hogy a Gazprom az eddigi ukrán útvonalról szállításainak nagy részét a Déli Áramlatra terelné. Már csak ezért is Budapest érdeke, hogy mindaddig e terv részese maradjon, amíg esély van annak megépítésére. Ugyanakkor az ukrán–orosz megegyezés azért valószínű, mert sem Kijev nem szeretné elveszíteni a tranzitdíjakból származó – költségvetésének 17-18 százalékát kitevő – bevételeit, sem pedig Moszkva nem szeretné magát feleslegesen dollártízmilliárdokat kitevő költségekbe verni. E stratégiai ügyek mellett vannak még olyan üzleti jellegűek is, mint a Malév sorsa, vagy netán orosz metrókocsik szállítása, avagy az Emfesz gázkereskedő tulajdonosi hátterének feltárása, feltéve, ha békén hagyják a magyar ellátásban jelentős szerepet játszó céget – nyilatkozta Sz. Bíró Zoltán a Vasárnapi Híreknek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
