Január 24-én délután Domogyedovo repülőterén működésbe lépett a testre erősített gyilkos szerkezet. A repülőtéri váróterem, az érkező bőröndök átvételének helye zsúfolt volt: szinte percenként landoltak a gépek, ez a csúcsidő. A bombát, amely eredetileg egy bőröndben vagy nagyobb csomagban lehetett, a robbantás után röviddel a szakértők öt kilogramm TNT-vel egyenértékűnek becsülték: harmincnál több személyt ölt meg azonnal – azóta harmincötre emelkedett a halottak száma –, 180 embert kellett súlyos sebesüléssel kórházba szállítani.
Az első drámai képeken, amelyek a robbantásról érkeztek, egyszerre volt érzékelhető a rémület és sokk, és az is, hogy azonnal beindult a mentés, a biztonságba helyezés és a bűnfelderítés hármas gépezete. Domogyedovón, ahol korábban számtalan gyakorlatot tartottak az ilyen és hasonló vészhelyzetek kezelésére, egyetlen percre sem állt meg a munka. Pillanatok alatt született a döntés a leszállni készülő gépek átirányításáról a seremetyevói repülőtérre, az induló járatok viszont némi késéssel zöld jelet kaptak. A robbanás sújtotta épületrészt azonnal lezárták. Megszakítás nélkül működtek a forródrótok Medvegyev államelnökhöz és Putyin miniszterelnökhöz, a vizsgálatban részt vevő hatóságok vezetőihez. Az államfő elhalasztotta davosi útját. Rendőrök ezreit mozgósították, többségük Moszkva-szerte olyan létesítményeket – egyéb repülőtereket, metróállomásokat – vizsgált át, amelyek terroristák esetleges célpontjaként jöhettek számításba. Első pillanattól kezdve világos volt ugyanis a vizsgálatot végzők számára, hogy Domogyedovón terrorcselekményről van szó, mint ahogy az sem volt kétséges, hogy az elkövetők súlyos mulasztások nélkül nem érhették volna el céljukat. Mindkét megállapítással egyetértettek a nyugati szakértők. Az amerikai Mia Bloom terrorkutató a robbantás színhelyének profira utaló kiválasztását húzta alá, hiszen a repülőtérnek épp azon az érkezési részén léptek akcióba, amely kívülről is megközelíthető, és ahol viszonylag legcsekélyebb a biztonsági ellenőrzés. Az orosz elnök egyébként azonnali hatállyal elbocsátotta az orosz belügyminisztérium néhány felelősnek tartott magas rangú alkalmazottját, és egyben konkrét utasításokat adott a belügyminiszternek a repülőtéri biztonságért felelős rendőri egységek „átfazonírozására” is.
A domogyedovói terrorcselekményért – eltérően más korábbi oroszországi akcióktól – egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget. A hét végére láttak napvilágot a lehetséges elkövetőkre vonatkozó első utalások: addigra a hatóságok azonosították az öngyilkos merénylőt, egy húsz év körüli észak-kaukázusit, akit azonban nem neveztek meg. Ez a merénylő, a vizsgálati anyagokra hivatkozó sajtójelentések szerint, valószínűleg részt vett az ún. Kaukázusi Emirátus terrorcsoport 2009 novemberében végrehajtott gyilkos akciójában a Nyevszkij Expressz személyvonat ellen. Ennek a bűncselekménynek huszonhét halálos áldozata volt. A Kaukázusi Emirátus vezetője a 46 éves Doku Umarov, aki három éve áll az organizáció élén, és azóta az orosz biztonsági erők nemegyszer próbáltak végezni vele – sikertelenül.
A Csecsenföld déli részén született Umarov Oroszországban egy ideig kormányzati pozíciót is betöltött, akkor, amikor Borisz Jelcinnek és tárgyalópartnereinek a kilencvenes évek elején sikerült rövid ideig békét teremteni a csecsenekkel. A békességnek még az ezredforduló előtt az oroszországi robbantások vetettek véget, ez után küldte vissza Moszkva csapatait Csecsenföldre.
Az Umarov vezette „emirátusi” szervezet követelései mára túlnőnek Csecsenföldön, célja az egész Észak-Kaukázust magába foglaló és a vahabita-elvek alapján működő állam létrehozása. (A vahabiták az iszlám egyik fundamentalista irányzatát alkotják. A 18. században élt vallásalapító, Mohammed ibn Abdul Wahab azt tűzte ki célul, hogy reformációt hajtson végre és visszavezesse a hitet abba a mederbe, amelybe az „igazi kalifák” idején volt. A vahabita irányzat mai befolyása elválaszthatatlan attól, hogy követőihez tartozik a szaúd-arábiai uralkodóház, valamint az ottani vezetőréteg nagy része is.)
Umarovot az elmúlt években már Bin Laden után a világ legveszélyesebb terroristájaként tartották nyilván, akinek célja „átvágni a civilizáció ütőereit”. Röviddel a Nyevszkij Expressz elleni már említett támadás után, két öngyilkos merénylőnő állítólag az ő utasítására robbantott egy moszkvai metróállomásnál: ott a halottak száma meghaladta a harmincat. Az orosz hatóságok szerint a magát immár kaukázusi emírnek nevező Umarov nem csak csecsen csoportok koordinálását vette át, hanem közvetlenül együttműködik az al-Kaida vezetőivel is: embereit állítólag úgyszintén pakisztáni titkos táborokban képezik ki. Erre látszanak utalni azok a hétvégi iszlámábádi sajtójelentések is, amelyek szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat Pakisztán elhárításának segítségét is kérte a domogyedovói terroristák kézre kerítéséhez.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
